A roastbeefhez szükségünk lesz:
600 g rostélyosra (a legfontosabb a hús kiválasztása. Ideális esetben érleltnek kellene lennie, ami nálunk többnyire problémát jelent, így dél-amerikai húshoz kell nyúlnunk. A hazaiak közül nekünk elég jól bevált a Planá húsüzem, amely a Makrót is ellátja, és időnként találni egy szép, sovány darabot, tisztességes minőségben. Hogy puha és omlós lesz-e, az 80%-ban a hús minőségén múlik. Ha aztán nem sütjük eszméletlenre, már nemigen lehet elrontani).
kevés olajra a körbepirításhoz.
frissen őrölt fekete borsra
A béarni mártáshoz:
2 dl száraz fehérbor
1 evőkanál fehérborecet
2 salottahagyma
2 tojássárgája
75g vaj
5 szál tárkony
só, frissen őrölt fekete bors, csipetnyi cukor, citromlé az ízesítéshez
A béarni mártásnak, más néven béarnaise mártásnak semmi köze a svájci Bernhez, Franciaországból, Béarn tartományból származik, atyja valószínűleg Collinet szakács, és 1836-ra datálják. Egyébként a hollandi mártáshoz hasonló mártásról van szó, amelyhez tojássárgáját, vajat és a jellegzetes ízt adó tárkonyt használunk. A hollandi mártás további változatai közé sorolhatjuk például a choron mártást [ejtsd: sóró] és másokat.
Nálunk azonban éppen a béarni mártás az első számú kedvenc, ez egyszerűen szerelem az első ízlelőbimbóra.
Akkor lássunk hozzá:
A mártással kezdünk, ezt nyugodtan eltehetjük a hűtőbe, és később is megehetjük.
A salottahagymát apró kockákra vágjuk.
A tárkonyt megmossuk, megszárítjuk, a leveleket leszedjük a szárakról, és későbbre hűvös helyre tesszük.
A szárakat a salottahagymával együtt egy kis lábasba tesszük, hozzáöntjük a fehérbort és az ecetet, majd főzni kezdjük.
Egy másik kis lábasban, kis lángon megolvasztjuk a vajat. Vigyázunk, nehogy odaégessük.
Amikor az összes bor és ecet elfőtt, levesszük a tűzről, kiszedjük a tárkonyszárakat ...
Fogunk egy jó erős habverőt, és beleütünk két tojássárgáját. Folyamatosan, erőteljesen keverjük. Most jön a legnehezebb szakasz, kezdőknek azt ajánlják, hogy vízfürdőben folytassák, de szerintünk egy kis szerencsével a főzőlapon is boldogulunk.
Ugyanis nagyon kis lángon, lassacskán, folyamatos, erőteljes keverés mellett kell simára kevernünk a tojássárgáját, hogy krémes állagot kapjunk. Nem szabad túlságosan felmelegíteni, úgyhogy időnként nyugodtan húzzuk le a lábast a tűzről, és keverjük tovább ... Ha túl nagy hőnek tennénk ki a lábast, rántottát készítenénk, és dobhatnánk ki az egészet. Nekünk viszont azt kell elérnünk, hogy a tojássárgája sűrűsödni és krémesedni kezdjen.
Nagyjából így, aztán még egy kicsit ... (elég vacakul lehet ezt fényképezni, amikor az embernek folyton kevernie kell)
Amint a tojássárgája krémessé válik, levesszük a tűzről, és cseppenként belekeverjük az olvasztott vajat. Sóval, borssal, esetleg csipetnyi cukorral és citromlével ízesítjük. Ha nem akarjuk rögtön tálalni, már most hűtőbe tesszük.
Ha belátható időn belül tálaljuk a mártást, belekeverjük még az apróra vágott tárkonyleveleket. A mártást hűvös helyre tehetjük, ott megdermed.
Most jöhet a husi. A legjobb, ha a rostélyost két napra mustárba és olajba pácoljuk. Elkészítés előtt azonban mindenképpen legalább 2 órával kivesszük meleg helyre, hogy ne érje akkora hősokk, és könnyebb legyen elkészíteni. Előmelegítjük a sütőt 130°C-ra. Ha a rostélyos tetején hártya van, késsel keresztben bevagdossuk.
A húst semmiképpen sem sózzuk! Megborsozni viszont megborsozhatjuk. Ezután felforrósítjuk a serpenyőt, amikor forró, beleöntjük az olajat, és nagy lángon minden oldaláról körbepirítjuk a húst, hogy rendesen összezáródjon, és a leve belül maradjon.
Tényleg minden oldaláról, az oldalait is, közben például fakanállal megtámasztjuk ...
Amikor a hús körbepirult, tálba vagy tepsibe tesszük, és betoljuk a sütőbe. 30-45 percig sütjük 130°C-on. A belső hőmérsékletének 45-55°C-nak kell lennie.
Használhatunk maghőmérőt, de ezzel azt kockáztatjuk, hogy kifolyik a leve, vagy hagyatkozhatunk a tapintásra. A puhaságából megállapíthatjuk, mennyire sült át a hús. Kell hozzá némi gyakorlat, de ha az első kettőt elrontjuk, a harmadik már 100%-os lesz. A cél természetesen a medium rare állapotnak megfelelő belső hőmérséklet, nem a well done. :)
Amikor a hús megsült, a pecsenyelevet a mártáshoz adjuk, és elkeverjük.
A húst kivesszük a tepsiből, és még 10percig pihentetjük, hogy engedjen a sütés közbeni összehúzódásából, és ne folyjon ki a leve, amint belevágunk.
Ezután rövid szeletekre vágjuk, és béarni mártással, valamint péksüteménnyel, esetleg más körettel tálaljuk.
Jó étvágyat.
Ezt RIK akkor írta, amikor még csak tanult főzni, nem minden információ állja meg a helyét a mai ismeretek fényében.