A vaj tejtermék, márkától és minőségtől függően bizonyos mennyiségű zsírt tartalmaz (legalább 80%-ot, ha egyáltalán vajnak akarjuk nevezni), a többi víz (kb. 16%) és száraz tejanyag (ez tejfehérjéket és szénhidrátokat (laktózt) jelent). Az ilyen vajat hűtőszekrényben kell tárolni, korlátozott ideig tartható el, és ha sütéshez használjuk, nagyon hamar égni kezd, már 150-180°C-on, ami ugyanannyi, vagy még kevesebb is, mint a sokat rettegett szűz olívaolaj esetében.
A vaj úgynevezett tisztításával eltávolítjuk belőle a vizet és a szárazanyagot is, és tiszta zsiradék marad, amely kevésbé kényes a tárolási hőmérsékletre, tovább eltartható, és ha sütéshez használjuk, elviseli a 200-250°C-os hőmérsékletet, ami klassz. Ráadásul megőrzi a vaj kellemes ízét, ami számos alkalommal jól jöhet.
Régen, amikor még nemigen léteztek hűtőszekrények, a vaj tisztítása mindennapos dolog volt, amelyet nagyanyáink jól ismertek. A tisztított vajat ugyanis a spájzban is tárolhatjuk (akár szobahőmérsékleten). Mi azért mégis a hűtőben tartjuk. Anyukánk pedig arra emlékezett, hogy ő is tisztított vajat, amikor réges-régen sátorozni jártunk nyaralni ... biztosan ismerős, tetőig megpakolt Zsiguli, sátor, összecsukható székek, asztalka, gázpalack, tűzhely, egy halom műanyag kempingedény ... hát borzalom :)
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tisztított vaj ma ne tölthetné be a maga szerepét a konyhában. Ahogy már utaltunk rá, néha vajon kell megsütnünk valamit, és nem akarjuk megégetni a vajat. Mi személy szerint hagyma vagy hal alá használunk tisztított vajat, de akár rántott hús alá is.
A tisztított vaj egészen sajátos felhasználását ismerik a kannabiszfogyasztók.*
És most akkor mire lesz szükségünk, és hogyan fogjunk hozzá?
3 tömb jó minőségű vaj
Nálunk a 3 tömb vált be, mert ennyiből éppen megtöltünk egy befőttesüveget. Minél jobb minőségű vajat veszünk, annál több tisztított vaj marad belőle. Mint minden másnál, a jó vajon sem érdemes spórolni.
Fogunk egy megfelelő méretű serpenyőt, és felolvasztjuk benne a vajat. Érdemes alacsonyabb, megfelelő hőmérsékleten kezdeni.
Amikor a vaj felolvadt, továbbra is megfelelő hőmérsékleten folytatjuk. Ez egy kis alkímia, ha túl alacsony a hőmérséklet, a vaj nem kezd forrni, a víz nem kezd elpárologni, és a szárazanyag sem kezd hab formájában kiválni. Túl magas hőmérsékleten viszont elkezd leégni az alján. Az optimum valahol középen van. Időnként az aljától felkeverjük, a tetejéről pedig leszedjük a száraz tejanyagot tartalmazó habot.
Ezt nem dobjuk ki, hanem kis tálkába tesszük, majd a hűtőbe, és később vajként használhatjuk például tésztába, sütéshez és hasonlókhoz.
A vége felé már egyre kevesebb hab válik ki ...
A folyadék kezd áttetszővé válni ...
Ha elkészült, hagyjuk egy kicsit hűlni, hogy ne repedjen meg az üveg, majd finom szűrőn keresztül az üvegbe öntjük. Számoljunk azzal, hogy a serpenyő alján maradhat még némi szárazanyag vagy üledék, ezt természetesen nem öntjük az üvegbe.
Kihűlés után a tisztított vaj faggyúszerűvé válik és megszilárdul. Tárolhatjuk hűtőben, de ahogy már említettük, ez nem feltétel.
* Azoknál a kannabiszfogyasztóknál, akik a tisztítás közben a cannabis sativa leszüretelt virágzatait is hozzáadják, 200°C-on az összes THC átkerül a vajba, majd a megszilárdult vaj, amelyet indiai néven ghínek hívnak, könnyen felhasználható további, igen vidám ételek, jellemzően nagyon mosolygós sütik készítéséhez ... Ezt itt kizárólag érdekességként említjük, semmiképpen sem valamiféle rosszra csábításként ... Ráadásul kezdőknek határozottan nem ajánljuk, mert ennek a drognak a szájon át történő fogyasztásakor jelentkező hatásai jelentősen eltérnek a belélegzés útján tapasztaltaktól, és nagyon gyakran előfordulhat, hogy alaposan elvétik az adagot. Ennek a drognak a túladagolása ugyan egészségügyi szempontból nem veszélyes, de átkozottul kellemetlen.
Ezt RIK akkor írta, amikor még csak tanult főzni, nem minden információ állja meg a helyét a mai ismeretekkel összevetve.