A tökéletes mártás cseh kucsmagombából. Tegnapelőtt tettem fel ide. De a cseh kucsmagomba csak nő, egyelőre magamat és a családot látom el vele, ha továbbra is terem, a barátoknak is jut. Épp a család kedvéért valósítottam meg a legjobb receptet, így ti is élvezhetitek, ha már leírtam, közkinccsé teszem. Ugyanezt a receptet cseh kucsmagomba helyett más kucsmagombákhoz, papsapkagombákhoz vagy fodros káposztagombához is használhatjátok. Ezekkel érvényesül a legjobban.
A cseh kucsmagombát feldaraboljuk, én ezt úgy csinálom, hogy alapos mosás után levágom a tönköt a süveg alatt, a süveget hosszában félbevágom, a tönköt szintén hosszában megfelezem, majd kb. 1 cm-es darabokra vágom. A salottahagymát apróra vágjuk, a fokhagymát meghámozzuk, eltávolítjuk a csíráját, a kés lapjával szétnyomjuk, majd apróra vágjuk. A sáfrányt beáztatjuk körülbelül egy deciliter vízbe.
A cseh kucsmagombás mártást jellemzően valamilyen húshoz készítjük, a köretet minden elvtárs saját ízlésére bízom.
Egy tapadásmentes serpenyőbe extra szűz olívaolajat öntünk, felforrósítjuk, és beletesszük a megsózott, megborsozott húst. Mindkét oldalát aranybarnára sütjük, majd félretesszük úgy, hogy az összes olaj a serpenyőben maradjon.
Hozzáadjuk a salottahagymát, és megfelelő hőfokon üvegesre pároljuk, ne égjen meg. Ezután hozzáadjuk a cseh kucsmagombát, enyhén megsózzuk, és kissé lejjebb vesszük a hőt, de nem túlságosan. A gomba izzadni kezd és levet ereszt, ügyet sem vetünk a különféle szakácsok tanácsaira, hogy ez így helytelen, és nyugodtan hozzáadjuk a fokhagymát.
Hagyjuk, hogy a víz megfelelő ütemben elpárologjon, a cseh kucsmagomba egyeseknél emésztési panaszokat okoz, a hosszabb főzés kiküszöbölheti ezt a problémát. Nekünk viszont, akik szeretjük az ízeket, minden ízt meg kell őriznünk a serpenyőben.
Amikor a víz elpárolgott, elkezdjük aranybarnára pirítani a cseh kucsmagombát. Amint szép színt kap, meglocsoljuk valamilyen, a brandy/whiskey/bourbon stb. családjába tartozó alkohollal. Ne féljetek bőven adni hozzá alkoholt, egy teáskanálnyi biztosan nem elég.
Hagyjuk elforrni az alkoholt, hozzáadjuk a házi marhaalaplevet és a sáfrányos vizet. Összeforraljuk, és sűrűbbre beforraljuk. Hozzáöntjük a tejszínt, visszatesszük a serpenyőbe a húst az esetleg kifolyt levével együtt, és állandó keverés mellett addig főzzük, amíg a mártás eléri a kívánt sűrűséget.
Megkóstoljuk, és szükség szerint még sózzuk, esetleg borsozzuk (ezt már menet közben is megtehetjük).