A lecsó olyasminek tűnik, amit mindenki ismer, és könnyű alábecsülni. Könnyű rávágni, hogy ízetlen kaja, zombi szoci. De ha betartunk néhány egyszerű alapszabályt, szinte ínyencfogás lesz belőle. Szóval mi a lényeg?
1. minőségi, de tényleg minőségi kolbászféle
2. kápia. Lehet benne közönséges paprika is, de a kápiát nem lehet kihagyni.
Bedobom ide az egész receptet, illetve ma két változatot.
Mivel szerencsénk volt az erdőben, az első változat galambgombával, piruló galócával, nyári laskagombával és friss koktélparadicsommal készül. A második sárga gévagombával, rétgombával, anyukám eltett paradicsomjával és csilipaprikával.
Kell egy serpenyő, wok vagy fazék, repceolaj vagy sertészsír, csíkokra vágott hagyma (a hagymát félbevágjuk, mindkét felét a lapos oldalával lefelé tesszük le, és még egyszer félbevágjuk, majd felszeleteljük. Jó trükk, ha a gömbölyű szélénél kétszer bevágjuk, aztán megfordítjuk, és a másik oldalról szeleteljük, így a végén nem esik szét). A hagymát üvegesre pároljuk, és hozzáadjuk a szeletekre vagy darabokra vágott gombát, ha pedig csípősen szeretnénk, akkor a csilipaprikát is. Addig sütjük, amíg a gomba és a hagyma aranyszínű nem lesz, hozzáadjuk a köményt (egészben vagy egészben és durvára törve, semmiképpen sem őrölve).
Hozzáadjuk a kolbászfélét, ideális esetben házi szlovák vagy morva kolbászt. Tovább pirítjuk, amíg meg nem sül. Hozzáadjuk a fokhagymát, amelyből kivettük a csírát, és a csíkokra vágott kápiát, esetleg más paprikát is, megsózzuk. Tovább pirítjuk, amíg a paprika meg nem pirul. Hozzáadjuk a paradicsomot, a tojást, és frissen őrölt fekete borssal borsozzuk. Addig keverjük, amíg a tojás meg nem szilárdul, végül belekeverjük a zöldfűszereket: petrezselymet, lestyánt vagy például az újhagyma zöldjét.
Jó étvágyat.